A fokozott hajhullás hátterében genetikai, hormonális, pszichés faktorok, illetve külső környezeti tényezők is állhatnak. Az elmúlt évtizedekben az immunológia és a genetika robbanásszerű fejlődésének eredményeként a fokozott hajhullás leggyakoribb formáinak hátterében álló genetikai, immunológiai eltérések feltérképezésében is óriási előrelépések történtek. 

A Journal of Investigative Dermatology lapban megjelent kutatás szerint a helyileg alkalmazod imiquimod ígéretes alternatív kezelési módszer lehet a bazálsejtes carcinoma eseteiben.

Az epeúti tumorok ritka daganatok, rossz prognózissal. Nagyon sok esetet előrehaladott stádiumban fedeznek fel, amikor műtét már nem jön szóba. A kuratív célú műtét utáni adjuváns kezelés értéke még vizsgálatok tár­gya. Az áttétes vagy előrehaladott stádiumú betegeknél első vonalban gemcitabin + cisplatin a standard kezelés. A molekuláris célpontokra ható terápiák még nem képezik a mindennapi gyakorlat részét. 

A genitális szemölcsök a szexuálisan aktív népesség kb. 1%-át érintik az USA-ban. Többségüket a humán papillómavírus (HPV) 6-os és 11-es típusa okozza. A sze­mölcsök a nyálkahártyán és a környező bőrön elhelyezkedő kis, lapos papuláktól a karfiolszerű növedékekig sokfélék lehetnek. A beteg kezelheti a szemölcsöt imiquimoddal, podofiloxszal vagy szinekatekinekkel, míg a podofillin, a diklór- és a triklórecetsav alkalmazása orvosi feladat. A sebészeti megoldások: kimetszés, krioterápia, elektrosebészet. A genitális szemölcsöket okozó HPV altípusokkal szem­ben megfelelő védelmet nyújt a kvadrivalens vakcina. A férfiakat a körülmetélés is védi a HPV terjedésével szemben.

A makuladegeneráció megelőzésében bizonyos táplálékkiegészítők (vitaminok, fémvegyületek) egyes csoportokban hatásosnak bizonyultak, de vigyázzunk, kinek ajánljuk, bizonyos genetikai priszpozicó esetén ugyanis növelhetik a szívelégtelenség és a rák kockázatát.  

A Barrett-nyelőcső rákelőző állapot, leggyakrabban krónikus refluxos tünetek ta­laján alakul ki. Ma is vitatott kérdés a kezelés módja, az endoszkópos szűrő- és el­lenőrző vizsgálatok szükségessége. Valószínűbb a nyelőcsőrák kialakulása, ha a diszplázia súlyos fokú, vagy ha a Barrett-nyelőcső hosszú szakaszt érint. Endoszkó­pos szűrést kell mérlegelnünk, ha több kockázati tényező is jelen van. 

A szemészet nagyléptékű változásokon ment keresztül az elmúlt 20 év alatt. Legjelentősebbnek mondható a lé­zersebészet elterjedése mind terápiás, mind refraktív sebészeti vonatkozásban. A katarakta sebészetében előretörtek a műlencsebeültetésekkel végzett mű­tétek, bővültek a magasabb fénytörési hibák korrekciójára is alkalmas műlen­csék fajtái. A szaruhártya-beültetések vonatkozásában megjelentek a cornea egyes rétegeinek transzplantációs lehetőségei. Általánossá váltak az időskori macula-degeneráció és a retinopathia diabetica kezelései. Új műszerek jelen­tek meg, amelyek a biomikroszkopikus diagnosztikát segítik.

Az  időskori macula-degeneráció (AMD) az idősebb populáció látásromlásának vezető oka. A korszerű anti-VEGF kezelés megjelenésével a betegség exszudatív formájában a látóélesség  stabilizálható, esetenként a látóélesség növelhető. Sajnos az atrófiás macula-degeneráció tekintetében nem állnak rendelkezésre ilyen hatásos terápiás módszerek. 

Az iparilag fejlett országokban az időskori macula-degeneráció (AMD, age-related macular degeneration) számít a látásvesztés leggyakoribb okának az 50 év felettiek körében. A nedves (exszudatív) AMD incidenciája a nők körében meredekebben emelkedik, mint a férfiak esetében, és a népesség öregedésével folyamatosan növekszik az érintettek száma is.
Clinical Ophthalmology, 2013. március

A gyengén látó felnőttek esetében nagy a depresszió és az elszigetelődés kockázata. A látásromlás az idősek elesésének független kockázati tényezője. A progresszív látásromlás hallucinációs szindrómával társulhat. A családorvosoknak nagy szerepük van az idősödő népesség látásromlásának felmérésében, felismerésében, kezelésében, késleltetésében.